Mobirise Web Builder

ALAPSZABÁLY

A Nyugdíjasok Országos Képviselete a résztvevő szervezetek önállóságának sérelme nélkül, azokkal egyetértésben és képviseletükben országos szervezetként lép fel. A nyugdíjasok és időskorúak képviseletében kapcsolatot tart a törvényhozással, a kormányzattal, a közigazgatási és a helyi önkormányzati testületekkel és az idősügyben érintett társadalmi szervezetekkel. Működése nyilvános, önkéntes tevékenységen alapul.


I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


  • 1. A szervezet neve: Nyugdíjasok Országos Képviselete
  • 2. A szervezet rövidített neve: NYOK
  • 3. Székhelye: 1068 Budapest, Városligeti Fasor 46-48.
  • 4. Működési területe: Magyarország
  • 5. A szervezet típusa: egyesület (szövetség)
  • 6. A szervezet jogállása: jogi személy. A társadalmi szervezetek nyilvántartásába a Fővárosi Bíróság a Nyugdíjasok Országos Képviseletét 1991. szeptember 19-én 3891 szám alatt jegyezte be. A Fővárosi Törvényszék civil szervezetek nyilvántartásában a NYOK ügyszáma 13.Pk.66767/1991, szervezeti nyilvántartási száma 01-02-0003891.
  • 7. A NYOK honlapja: www.nyok.hu;
  • 8. A NYOK elektronikus levélcíme (e-mail): nyok@nyok.hu


II.

A NYOK CÉLJA


  • 9. A magyar nyugdíjasok és időskorúak érdekeinek egyeztetése, képviselete és védelme, melyet világnézetileg semlegesen, pártoktól és egyházaktól függetlenül végez.
  • 10. A tagszervezetek feladatainak összehangolása, tevékenységük elősegítése, képviselete.
  • 11. A magyar nemzeti értékek ápolása és a fiatal nemzedéknek történő átadása, a társadalom fejlődésének sokoldalú szolgálata.
  • 12. Elősegíti a nyugdíjasok életkörülményeinek javítását, a humán, a szociális, az egészségügyi, a kulturális és sport szolgáltatások körének bővítését, részt vállal az ilyen jellegű állami kötelezettségek teljesítésében.
  • 13. A tagszervezetek útján közreműködik a lakóhelyi és a természeti értékek megóvásában, az épített környezet humánusabbá tételében, a társadalmi devianciák mérséklésében.
  • 14. Támogatja a népek, nemzetek közötti barátság és együttműködés elmélyítését, „a népi diplomáciát”, az idősek helyzetét javító eltérő nemzeti megoldások hazai népszerűsítését.
  • 15. Céljai eléréséért együttműködni kész minden – törekvésében hasonló, és a lakosság érdekében munkálkodó – civil szervezettel, az állami szervekkel és az önkormányzatokkal.


III.

A NYOK FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE A NYOK általános feladatai


  • 16. A NYOK legfontosabb feladata a nyugdíjasok anyagi biztonságának, védelme: az időskorúak biztonságának érvényre jutatása, kezdeményező, tevékeny, határozott, szakmailag megalapozott és felelősségteljes részvétel a nyugdíjak reálértékének megőrzésében. Aktív és folyamatos részvétel a nyugdíjasokat, időskorúakat érintő jogszabályok kidolgozásában, állami, önkormányzati és egyéb intézkedések elkészítésében. A hatóságokkal konzultálás, érdekérvényesítési lépések megtétele, a döntéshozó szervek állásfoglalásainak közvetítése, a nyugdíjasok társadalmi problémáinak megoldására saját kezdeményezésű akciók indítása. Jogszabályok módosításának kezdeményezése a nyugdíjasok érdekében a tények, tapasztalatok, javaslatok és elemzések közreadásával. Kapcsolattartás az illetékes minisztériumokkal, országos hatáskörű szervekkel, civil szervezetekkel, önkormányzatokkal, valamint alapítványokkal. A képviselet ellátása mindazokon a fórumokon, amelyeken a nyugdíjasokat és időskorúakat érintő kérdéseket tárgyalnak.
  • 17. Szociális biztonság terén: A nyugdíjasok (időskorúak) életkörülményeinek, egészségügyi, szociális helyzetüknek figyelemmel kisérése, különös figyelemmel az egyes nyugdíjas rétegek helyzetének feltárására, elemzésére és javaslattétel helyzetük javítására. A szociálisan rászorultak segítése, a szociális törvény végrehajtásában való részvétel. Az értékes helyi (területi) kezdeményezések figyelemmel kísérése, népszerűsítése.
  • 18. A tagszervezetek segítése, tevékenységük összehangolása, a tisztségviselők képzése.


IV.

A TAGSÁGI VISZONY


  • 19. A Nyugdíjasok Országos Képviseletének (továbbiakban NYOK) teljes jogú tagszervezete lehet bármely, a nyugdíjasok és időskorúak érdekvédelmét és érdekképviseletét vállaló országos vagy megyei nyugdíjas szervezet (jogi személy), vagy országos, megyei, területi szervezet nyugdíjas tagozata (nem jogi személy), amely a NYOK alapszabályát, valamint határozatait magára nézve kötelezőnek elismeri és csatlakozási szándékát írásban kinyilvánítja.
  • 20. A területi alapon szerveződő egyesületek közül megyénként általában csak egy, a megye területén működő nyugdíjas szervezetek tevékenységét koordináló, megyei képviselet nyerhet felvételt a NYOK-ba.
  • 21. Más módon szerveződő nyugdíjas szervezet is kérheti teljes jogú tagként történő felvételét, ha alapos indok szól a tagszervezetként történő felvétele mellett. Természetes személyek nem lehetnek a NYOK tagjai.
  • 22. A tagsági viszony létesítéséről (tagfelvételről) az Országos Képviseleti Tanács (továbbiakban OKT) dönt.
  • 23. A tagsági viszony megszűnik kilépéssel, mely szándékot tartalmazó írásbeli nyilatkozatot, indoklási kötelezettség nélkül az elnökhöz kell eljuttatni; felmondással; kizárással; a tagszervezet jogutód nélküli megszűnésével; A tagsági viszony a kilépési szándék bejelentése napján, illetve a tagszervezet jogutód megszűnése napján szűnik meg.
  • 24. Az Elnökség írásban felmondja a tagszervezet tagsági viszonyát, ha az a tagdíjat a NYOK elnökének az esedékességet követő 3 hónap eltelte utáni írásbeli, a jogkövetkezményekre való kifejezett felhívást is tartalmazó felszólítása ellenére, az abban megjelölt, harminc napnál nem rövidebb határidőn belül nem fizette meg. A felmondásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagszervezetnek, hogy védekezését az Elnökség ülésén előadhassa. A tagsági jogviszony nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg, ekkor a tagszervezetet a tagnyilvántartásból törölni kell.
  • 25. Ha a tagszervezet valamilyen kérdésben a NYOK által hozott határozattól eltérő álláspontot képvisel, ezt a tényt a határozathozatallal egyidejűleg be kell jelentenie a NYOK Elnökségének
  • 26. A tagszervezetek 10 %-ának, az Elnökség vagy a Felügyelőbizottság írásbeli kezdeményezésére kizárható az a tagszervezet, amely súlyosan vagy ismételten megsérti a jogszabályok vagy az Alapszabály előírásait, vagy az OKT határozataival ellentétes tevékenységet fejt ki.
  • 27. A kizárásról való döntés előtt lehetőséget kell adni az érintett tagszervezetnek, hogy védekezését a döntésre jogosult OKT ülésén előadhassa. A tagszervezet kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A kizáró határozatot a tagszervezettel közölni kell. A tagszervezet tagsági viszonya a kizárásról szóló döntés napján szűnik meg.
  • 28. A tagszervezet jogai: képviselői útján részt vehet a NYOK tevékenységében és rendezvényein; szavazati joggal részt vesz az OKT határozatainak meghozatalában és részt vehet azok végrehajtásában; tisztségviselőt jelölhet és választhat; észrevételeket, javaslatokat tehet a NYOK és szerveinek működésével kapcsolatban; ajánlást tehet a nyugdíjasokkal és a szervezettel kapcsolatos kérdések megtárgyalására; érdekvédelmi akciót kezdeményezhet, azokhoz a NYOK támogatását vagy képviseletét igényelheti; tájékoztatás kérhet a NYOK tevékenységéről.
  • 29. A tagszervezet kötelezettségei a NYOK tevékenységének támogatása, eredményes és demokratikus működésének elősegítése; a tagdíj rendszeres fizetése; az alapszabály és más belső szabályzatok megtartása; a hozott határozatok, végrehajtásának elősegítése; nem veszélyeztetheti a NYOK céljának megvalósítását és a NYOK tevékenyégét.


V.

A NYOK SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE


  • 30. A NYOK szervei: Az Országos Képviseleti Tanács (OKT) Elnökség Felügyelőbizottság (FEB) Az állandó bizottságok
  • 31. A NYOK tisztségviselői: elnök alelnök elnökségi tagok (ügyvivők) FEB elnök VI. AZ ORSZÁGOS KÉPVISELETI TANÁCS (OKT)
  • 32. A NYOK döntéshozó irányító szerve az OKT. Az OKT-t a tagszervezetek által megbízott egy-egy szavazati joggal rendelkező képviselő (küldött) alkotja. A NYOK tagszervezete a képviselőt (küldöttet) a saját alapszabálya illetve szabályai alapján választja meg
  • 33. Az OKT ülését évente legalább 1 alkalommal, az Elnökség nevében az elnök hívja össze a napirend közlésével. Az OKT ülés napirendjére az Elnökség tesz javaslatot.
  • 34. Az OKT ülésén annak tagjain (szavazati jogú küldöttek) és az állandó meghívottakon (a Felügyelőbizottság tagjai, amennyiben nem küldöttek) kívül az elnök által meghívottak és az alapszabály vagy az OKT határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. A tagok az OKT ülésén szavazással hozzák meg a határozataikat. Az OKT szavazati jogú tagja jogosult az OKT ülésén részt venni, szavazati jogát személyesen gyakorolni, az OKT ülése rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. Az OKT állandó meghívottja jogosult az OKT ülésén részt venni, az OKT ülése rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
  • 35. Az OKT hatásköre
  •         a) az alapszabály megállapítása és módosítása;
  •         b) tagszervezet felvétele, és kizárása;
  •         c) a NYOK más szervezettel való egyesülésének kimondása, illetve más szervezettel való együttműködés tartalmának meghatározása;
  •         d) négyéveként az elnök, alelnök, elnökségi tagok, és a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása,
  •         e) az Elnökség beszámolójának és a Felügyelőbizottság jelentésének elfogadása;
  •         f) döntés a Szervezeti és Működési Szabályzatról (SZMSZ) és az állandó bizottságok felállításáról;
  •         g) az éves munkaprogram és az éves költségvetési terv elfogadása;
  •         h) a NYOK elnökének, az alelnöknek, az elnökségi tagoknak (ügyvivőknek), a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak visszahívása;
  •         i) döntés a tagdíj mértékéről, formáiról és módjáról;
  •         j) a NYOK megszűnéséről szóló döntés;
  •         k) az elnök, alelnök, elnökségi tagok és a Felügyelőbizottság tagjai díjazásának megállapítása;
  •         l) a NYOK más egyesülettel való egyesülésének, az egyesületből való kiválásnak valamint a NYOK szétválásának elhatározása.
  •         m) a végelszámoló kijelölése;
  • 36. Rendkívüli OKT ülést kell összehívni az Elnökség határozata alapján, ha a tagszervezetek legalább 30 %-a, az ok és cél megjelölésével kéri, ha a bíróság, vagy felügyeleti szerv elrendeli, ha a Felügyelőbizottság kezdeményezi. a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a NYOK vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy ha a NYOK előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy ha a NYOK céljainak elérése veszélybe került. Az így összehívott OKT köteles az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a NYOK megszüntetéséről dönteni.
  • 35. A rendkívüli OKT ülést – ha bármelyik előbbi körülmény megvalósul – 30 napon belül a NYOK elnökének össze kell hívni. Amennyiben az elnök fenti kötelezettségének nem tesz eleget az OKT ülést a Felügyelőbizottság elnöke, vagy az alelnök egyaránt összehívhatja.
  • 36. Az OKT ülései nyilvánosak, a jelenlévők több mint felének (egyszerű többség) egyetértése esetében, zárt ülést kell elrendelni. A zárt ülésen csak a küldöttek, a jegyzőkönyvvezető és a Felügyelőbizottság elnöke lehetnek jelen.
  • 37. Az OKT ülései összehívásának és megtartásának egyes szabályai a) Az OKT ülésének szabályszerű összehívása a NYOK elnöke által legalább 15 nappal megelőzően kiküldött írásos meghívó alapján történik, amely tartalmazza a NYOK nevét, székhelyét, az OKT ülés helyét, idejét és a napirendeket. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon – is kiküldhető. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az OKT ülése a NYOK székhelyétől eltérő helyszínen is tartható. b) Az OKT határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja és elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is tanácskozhat Távszavazást csak olyan ügyekben lehet elrendelni, amelynél nincs előírva a titkos szavazás Az ülés tartása nélküli határozathozatal során a tagok részére a tervezet kézhezvételétől számított legalább öt napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék a testület vezetője részére. A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnök részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességhez szükséges lenne az ülés megtartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét és három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A szavazatokat tartalmazó leveleket elektronikus úton archiválni kell. Az ülés tartásának speciális formája az interneten történő videokonferencia és a web-konferencia, melyre a testület vezetője előzetes értesítés alapján hívja meg a testület tagjait. Az elektronikus hírközlő eszközök (számítógép PC, laptop, okos-telefon, táblagépek) használata során – a tagok azonosítása érdekében – a testület vezetője által megadott jelszóval történik a bejelentkezés, emellett biztosítani kell a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek.
  • 38. A meghívó kézbesítésétől számított nyolc napon belül az OKT tagok az elnöktől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség dönt. Ha a napirend kiegészítéséről az Elnökség nem dönt vagy elutasítja, az OKT a napirend elfogadása előtt külön dönt a kiegészítésről.
  • 39. Az OKT ülését az elnök vagy az alelnök vezeti. Akadályoztatásuk, vagy távollétük esetén az ülést az OKT által választott tag vezeti le. Az OKT ülésén minden teljes jogú tagszervezetnek egy szavazata van. Az OKT ülése határozatképes, ha azon a tagok több mint a fele jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha az OKT ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához

  • 40. A határozatképtelenség miatt elmaradt OKT ülés ismételt összehívása során az eredeti napirendben felvett kérdésekben – a megjelentek számára tekintet nélkül – határozatképes, mely feltételt a meghívóban fel kell tüntetni.
  • 41. Az OKT üléseiről – mely során hangfelvétel készülhet – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés helyét, időpontját, elfogadott napirendet, előterjesztéseket, a javaslatokat, a felszólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját és eredményeit, a döntést támogatók és ellenzők számát, valamint a hozott határozatokat, állásfoglalásokat. A jegyzőkönyvet az ülés elnöke, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítője írja alá. Az OKT a határozatait a határozathozatal helyszínén kihirdeti, és a honlapján közzéteszi
  • 42. Az OKT határozatait sorszámmal ellátva külön nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a döntés tartalmát, időpontját és hatályát.
  • 43. Az OKT az általa hozott főbb határozatokat, a NYOK működésének és gazdálkodásának főbb mutatóit – a döntéshozatalt követő harminc napon belül – a saját honlapján nyilvánosságra hozza. Az OKT egyéb döntéseit az érintettekkel írásban közli. 44. Az OKT az egyes döntéseit az alábbi módon hozza:
  •         a) az OKT jelen lévő tagjai legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges az Alapszabály módosításához;
  •         b) az OKT szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges a NYOK céljának módosításához és a NYOK megszűnéséhez, más egyesülettel való egyesüléséhez;
  •         c) az OKT minősített többséggel hozott határozata (a testület összes szavazati jogú küldöttei számának több mint fele igenlő szavazata) szükséges a tagszervezet kizárásához, a NYOK választott tisztségviselőinek visszahívásához, a NYOK szétválásához;
  •         d) az a)-c) pontban fel nem sorolt ügyekben az OKT egyszerű többséggel (a jelenlévő tagok több mint fele igenlő szavazata) határoz.
  • 45. Az OKT által választandó tisztségviselők és testületek tagjai jelölésének és választásának szabályai: Az OKT dönt a Mandátumvizsgáló Bizottság, a Jelölő Bizottság, a Szavazatszámláló Bizottság vezetőiről és tagjairól. A NYOK bármely tagszervezete tisztségenként 1-1 jelöltet állíthat.
  •         c) A NYOK által választandó tisztségre, testületi tagságra az jelölhető, aki a NYOK valamely tagszervezetének tagja, elfogadja a NYOK alapszabályát, írásban nyilatkozik az adott tisztségre, testületi tagságra történő jelölés elfogadásáról.
  •         d) A többes jelölés elve alapján egy-egy tisztségre több jelölt is állítható. A jelölés nyílt szavazással történik. Jelölt az lesz, aki a jelenlévő tagszervezeti küldöttek nyílt szavazatának egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.
  •         e) A választás menete: - az első fordulóban az elnök, felügyelőbizottsági elnök, - a második fordulóban alelnök, - harmadik fordulóban 7 elnökségi tag és 4 felügyelőbizottsági tag választható. Ha nincs többes jelölés, a fordulók összevonhatók.
  •         f) A jelöltekről az OKT titkos szavazással dönt. A titkos szavazás szavazólapon történik, melynek átvételét a küldöttek aláírásukkal igazolják. Megválasztottnak – a választás első menetében – az a jelölt tekinthető, aki a jelenlévő küldöttek egyszerű többségének igenlő szavazatát megkapta.
  •         g) Ha egyik jelölt sem kapta meg a szükséges szavazatot, akkor a választás második menetében az a két jelölt vehet részt, aki a legtöbb szavazatot kapta. Az elnökségi tagok választása során, ha az első menet nem sikeres, akkor a második menetben, ha a szükségesnél több jelölt kapja meg a küldöttek több mint fele szavazatát, akkor a kapott szavazatok számának megfelelő sorrendben – a testületi tagok számának eléréséig – tekinthetők a jelöltek megválasztottnak.
  • 46. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a NYOK terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek hozzátartozója érdekelt a döntésben; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben, kivéve a tisztségviselők megválasztásáról való döntést. Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
  • 47. Bármely szavazati jogú tagszervezeti küldött, az elnökség és felügyelőbizottság tagja – kivéve, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult és ennek nem tévedés vagy megtévesztés volt az oka – a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól az OKT által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az Alapszabályba ütközik. A tagszervezet akkor jogosult bírósághoz fordulni, ha a határozathozatal során szavazati joggal rendelkezett és a határozat a tagi jogosultságait, kötelezettségeit érinti. A határozat meghozatalától számított egyéves határidő elteltével eljárás nem kérhető.
  • 48. Az OKT és a tagszervezetek viszonyára az alábbi elvek és szabályok irányadók: A tagszervezetek önállóak, saját maguk szervezik meg működésüket, hozzák létre testületeiket, maguk döntenek belső ügyeikben. Minden tagszervezet egyenlő, teljes joggal rendelkezik, függetlenül attól, hogy jogi személyiséggel bíró szervezetről van szó, vagy sem. A NYOK és tagszervezetei kapcsolatában nincs alá- és fölérendeltség. Ennek megfelelően a NYOK a tagszervezetekre: ca) kötelező határozatot nem hoz, cb) felettük felügyeletet nem gyakorol, cc) részükre ajánlásokat ad ki. Az egyes tagszervezeteknek joguk van, – a NYOK alapszabályával nem ellentétes –saját véleményüket külön képviselni, vagy megjeleníteni.
  • 49. Az OKT állandó bizottságokat hozhat létre Egészségügyi és Szociális Bizottság, Gazdasági Bizottság, Jogi és Etikai Bizottság, Közgazdasági Bizottság, Nemzetközi Bizottság, Programbizottság, Szervezési és Akcióbizottság, Tájékoztatási és Média Bizottság, Nyugdíj Bizottság néven, melynek feladatait az SZMSZ szabályozza.


VII.

AZ ELNÖKSÉG


  • 50. A NYOK ügyvezető testülete az Elnökség. A NYOK tevékenységét a két OKT ülés között az Elnökség irányítja, amely szerv előkészíti az OKT üléseit és végrehajtja annak határozatait.
  • 51. Az Elnökség a NYOK valamennyi kérdésében döntésre jogosult szerv, kivéve azokat, amelyek az alapszabály szerint az OKT hatáskörébe tartoznak.
  • 52. Tagjai: az elnök, alelnök, hét elnökségi tag (ügyvivők). Az Elnökség tagjait az OKT 4 évre választja
  • 53. Az Elnökség az ügyrendjét és a munkatervét maga állapítja meg.
  • 54. Az Elnökség feladatai: a NYOK törvényes és alapszabályszerű működésének biztosítása; állásfoglalások kidolgozása a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdésekben; kapcsolat tartása a tagszervezetekkel, valamint az állami, önkormányzati és civil szervezetekkel; szervezi és koordinálja a folyamatos érdekképviseleti munkát; döntéseket hoz az OKT, illetve a tagszervezetek által kitűzött stratégiai célok megvalósítása, illetve a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében; az éves költségvetés és a beszámolók elkészítése és az OKT elé terjesztése, összehangolja az állandó bizottságok munkáját; kezdeményezi és megszervezi az OKT akcióit és rendezvényeit; irányítja, szervezi az OKT információs és kulturális kommunikációs tevékenységét és a nemzetközi kapcsolatokat; tájékoztatja az OKT-t az előző testületi ülés óta végzett munkáról; az OKT ülése elé terjeszti annak döntési hatáskörébe tartozó dokumentumokat; az elnök – vagy más vezető tisztségviselő – feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a NYOK-kal munkaviszonyban áll; az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a NYOK saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a FEB tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; a jelenlegi és korábbi NYOK tagok, a vezető tisztségviselők és a FEB tagok vagy más NYOK testületek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; a könyvvizsgáló megbízása, visszahívása;
  • 55. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az OKT tagja tanácskozási joggal, előzetes bejelentés alapján vehet részt az elnökségi ülésen.
  • 56. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályok A NYOK vezető tisztségviselői az elnök, az alelnök és az elnökségi tagok (ügyvivők). Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezetői tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott személy által történő elfogadásával jön létre. A vezető tisztségviselő vezetési tevékenységét személyesen és a NYOK érdekének megfelelően köteles ellátni. A vezető tisztségviselők közül a NYOK képviseletét önállóan csak az elnök gyakorolja. Esetenkénti képviseleti megbízást csak az elnök adhat. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült, illetve akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a NYOK-nak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben. A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a NYOK felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta. A tisztségek társadalmi megbízatásban költségtérítés illetve tiszteletdíj mellett is elláthatók.
  • 57. Az Elnökség határozatait ülés tartása nélkül is meghozhatja és elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével is tanácskozhat. Ebben az esetben a 39. b)-h) pontokban rögzített szabályok szerint kell eljárni. 58. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább két havonként össze kell hívni. Összehívásáról az Elnök gondoskodik az ülés helyének, idejének és a napirend egyidejű közlésével – írásban az ülést legalább 8 nappal megelőzően. A meghívó elektronikus úton – visszaigazolható módon – is kiküldhető. Az ülés napirendjére – annak bármely tagja kezdeményezésére – az előzetesen kiküldött napirenden nem szereplő ügyek megvitatását is fel lehet venni azzal, hogy az előzetesen kiküldött napirendben nem szereplő ügyekben döntést megfelelő információ hiányában el lehet halasztani. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnökség tagjainak tíz százaléka, vagy az Felügyelőbizottság azt indítványozza. A rendkívüli ülés kezdeményezése írásban az elnöknél történhet. Rendkívüli összehívás esetén írásban indokolni kell a téma fontosságát és időponti javaslattal kell élni. 59. A résztvevők egyharmadának kérésére illetve személyi kérdésekben az ülést vezető elnök zárt ülést rendelhet el. Zárt ülést az ülést vezető elnök a jelenlévő elnökségi tagok egyszerű többségi szavazata alapján rendelheti el. A zárt ülésen csak az Elnökségi tagok, a jegyzőkönyvvezető és a Felügyelőbizottság elnöke lehetnek jelen.
  • 60. Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak több mint a fele, (legalább 5 fő) jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag javaslata alapján személyi kérdésben titkos szavazás rendelhető el. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A szavazás korlátozásáról 48. pontban rögzített szabályokat az elnökségi ülésen is alkalmazni kell.
  • 61. Az Elnökség üléséről – mely során hangfelvétel készülhet – jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, elfogadott napirendet, a hozzászólalások lényegét, a szavazásra feltett kérdéseket, a szavazás módját, a döntést támogatók és ellenzők számát, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet az elnök (távollétében alelnök), a jegyzőkönyvvezető írják alá és egy elnökségi tag hitelesíti. Az Elnökség a határozatait a helyszínen kihirdeti. Az Elnökség sorszámmal megjelölt határozatairól külön nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a döntés tartalmát, időpontját és hatályát. Az Elnökség főbb döntéseit a saját honlapján nyilvánosságra hozza, illetve az érintettekkel írásban közli.
  • 62. Az Elnökség tevékenységét, állandó és eseti bizottságok útján végzi. Konzultatív tanácsot működtethet, amelynek tagjait az elnök kéri fel.
  • 63. Az Elnökség tagjainak megbízatása megszűnik; a mandátum lejártával; felmentéssel; visszahívással, elhalálozással, lemondással; a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával; a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével;
  • 64. A NYOK elnöke a szervezet törvényes képviselője, aki: összehívja és vezeti az OKT és az Elnökség üléseit, az Elnökség két ülése között sürgős és halaszthatatlan ügyekben dönt az Elnökség hatáskörébe tartozó ügyekben. Rövid határidő esetén jogosult eljárni, a szükséges intézkedést megtenni, vagy a döntésre jogosult testület összehívását kezdeményezni illetve távszavazást kezdeményezni; beszámol a két elnökségi ülés közötti tevékenységéről, különös tekintettel az önálló jogkörben történő gazdálkodási döntéseire; szervezi és irányítja az Elnökség munkáját, teljes körűen és átfogóan képviseli a szervezetet, a NYOK alkalmazottai felett gyakorolja a munkáltatói jogokat gondoskodik a tagnyilvántartásáról, a tagnyilvántartásban szereplő személyes adatok megóvásáról felel a NYOK nemzetközi kapcsolatainak irányításáért gondoskodik a NYOK működésével kapcsolatos iratok megőrzéséről.
  • 65. Az elnököt akadályoztatása esetén, az alelnök teljes körűen helyettesíti.


VIII.

 A FELŰGYELŐBIOTTSÁG (FEB)


  • 66. A Felügyelőbizottság feladata a NYOK szerveinek ellenőrzése valamint a jogszabályok, alapszabály és az OKT határozatai végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
  • 67. A FEB elnökét és 4 tagját az OKT választja meg, 4 évre titkos szavazással. A FEB kizárólag az OKT-nak alárendelt szerv. Beszámolási kötelezettséggel és felelősséggel annak tartozik. A FEB tagja a NYOK Elnökségétől független és FEB a megállapításai tartalmának megváltoztatására nem utasítható.
  • 68. A FEB elnöke és tagjai nem lehetnek tagjai az Elnökségnek. A FEB tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a FEB tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá akinek a hozzátartozója a NYOK vezető tisztségviselője. A FEB tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni
  • 69. A FEB elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni az Elnökség üléseire, továbbá részt vehet bármely állandó és eseti bizottság megbeszélésein.
  • 70. A FEB a munkáját tervszerűen – éves munkaterv alapján – végzi. A munkatervét, munkamódszerét saját maga határozza meg. A FEB tagjai a testület munkájában személyesen kötelesek részt venni.
  • 71. A FEB tagjai – feladataik ellátása során – jogosultak a NYOK gazdálkodásával kapcsolatos bármely iratba betekinteni, az elnöktől, és más tisztségviselőktől felvilágosítást kérni. A FEB tagjai jogosult az Elnökség, a bizottságok és a tagszervezetek rendezvényein részt venni. A FEB szükség esetén szakértőt is igénybe vehet. A szakértő díjazását az Elnökség, annak elutasítása esetén az OKT hagyja jóvá.
  • 72. A FEB tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a NYOK-nak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a NYOK-kal szemben.
  • 73. A FEB-et a tapasztalt hiányosságok tekintetében intézkedési jog nem illeti meg, de jogsértés vagy alapszabály ellenes tevékenység, intézkedés észlelése esetén erre haladéktalanul fel kell hívnia a NYOK elnökének figyelmét. Ha e felhívás eredménytelen marad vagy az eset súlya, jellege egyébként is indokolja, a FEB kezdeményezheti az Elnökség vagy az OKT rendkívüli ülésének összehívását. A FEB megállapításait az Elnökséggel, az elnökkel írásban közli. Az írásbeli észrevételekre a testületi szerv (Elnökség, állandó bizottság), illetve tisztségviselő 30 napon belül köteles érdemben válaszolni.
  • 74. A FEB ülése határozatképes, ha tagjainak többsége (legalább 3 fő) jelen van. Az üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Állásfoglalását és határozatait nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az üléséről, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az iratkezelési szabályok szerint meg kell őrizni. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, időpontját, elfogadott napirendet, a hozzászólalások lényegét, a szavazás eredményeit, valamint a hozott határozatokat.
  • 75. A FEB tevékenységéről, a vizsgálatok tapasztalatairól külön napirend keretében – évente egyszer – a FEB elnöke köteles az OKT ülésén jelentést tenni. A FEB köteles az OKT elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját az OKT ülésén ismertetni.


IX.

a NYOK gazdálkodása és vagyona


  • 76. A NYOK céljai elérése és feladatai megvalósítása érdekében céljaival közvetlenül összefüggő gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat.
  • 77. A NYOK vagyona a bevételeiből, ingóságokból, pénz- valamint egyéb eszközökből áll, éves költségvetés alapján gazdálkodik. A NYOK vagyona feletti rendelkezési jogot az OKT gyakorolja.
  • 78. A NYOK gazdálkodásának részletes szabályait a gazdálkodási és pénzkezelési szabályzat tartalmazza.
  • 79. A NYOK bevételei: a tagdíj és/vagy működési hozzájárulás; az államháztartás alrendszereitől működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány, pályázatokon elnyert támogatások, az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel, a szervezet eszközeinek befektetéséből származó bevétel, egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel, a vállalkozási tevékenységből származó bevétel. rendezvények bevételei,
  • 80. A NYOK költségei: a NYOK érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), a vállalkozási tevékenység érekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), az egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások),
  • 81. A NYOK tartozásaiért saját vagyonával felel. A NYOK nem felel tagjai tartozásaiért. A tagszervezetek abban az esetben felelnek a NYOK tartozásaiért, amennyiben bizonyíthatóan maguk okozták a tartozást (hiányt, egyéb kárt).


XI.

A NYOK IRODÁJA


  • 84. Az OKT és az Elnökség adminisztratív és ügyviteli feladatait a NYOK irodája látja el.
  • 82. A NYOK iroda feladatai a NYOK tagszervezeteinek, és a választott tisztségviselők elérhetőségének nyilvántartása; a pénzgazdálkodási és könyvelési tennivalók ellátása; a testületi szervek üléseinek adminisztrációs előkészítése és a hozott határozatok végrehajtásának szervezése (jegyzőkönyvek elkészítése, határozatok írásba foglalása, nyilvántartása, a testületi szervek döntéséről való értesítés, az elnök programjának szervezése és nyilvántartása, stb.); iratkezelés megszervezése, az iratokba való betekintés lehetőségének megteremtése; A bizottságok dokumentumainak, illetve tagjainak nyilvántartása.
  • 83. A NYOK irodát az elnök irányítja, gyakorolja az iroda alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Meghatározza a működési rendet, a szervezeti felépítést, a dolgozók munkaköri leírását és a díjazást. Az elnök az iroda működését érintő alapvető kérdéseiben köteles előzetesen egyeztetni az Elnökséggel. Az elnök az iroda munkájáról a hozott intézkedésről köteles a legközelebbi elnökségi ülésen beszámolni.
  • 84. A NYOK iroda kijelölt dolgozója állandó jelleggel részt vesz az OKT és az Elnökség ülésein és vezeti a jegyzőkönyvet.


XII.

A NYOK TÁRSADALMI KAPCSOLATAI


  • 85. Az OKT együttműködést vagy tagságot vállalhat bármely belföldi vagy külföldi társadalmi érdekegyeztető szervezetben, ha e tagság révén elősegíti a munka hatékonyságát, és ismereteket gyűjthet más országok társadalombiztosítási és önkéntes nyugdíjbiztosítási gyakorlatáról.
  • 86. A NYOK a társadalmi kapcsolataiban a választott tisztségviselők útján látja el feladatait. Esetenként választott (delegált) személyt, vagy személyeket küldhet egyes feladatok ellátására. Az eljáró képviselők kötelesek végzett munkájukról a NYOK testületeinek beszámolni.
  • 87. A NYOK a nyugdíjasok és időskorúak érdekében rendszeres véleménycserét folytat a szakszervezetekkel, hatóságokkal és különböző intézményekkel; a kormányzati szervekkel; az országos érdekvédelmi szervezetekkel; a tudományos intézményekkel, valamint a civil szervezetekkel a nyugdíjas társadalom presztízsének emelése, a nemzetgazdasági jelentőségének és a nyugdíjasok helyzetének reális bemutatása céljából.


XIII.

A NYOK TÖRVÉNYES KÉPVISELETE


  • 88. A NYOK-ot a hatóságok, és egyéb szervezetek előtt az elnök képviseli.
  • 89. Az elnök – távolléte vagy akadályoztatása esetén – az iratok kiadmányozásának jogkörét, és képviseleti jogosultságát az alelnökre ideiglenesen átruházhatja.
  • 90. Az iratok kiadmányozása tekintetében az elnöknek egyszemélyi aláírási joga van.
  • 91. Az állandó bizottságok elnökei a bizottság hatáskörébe utalt ügyekben írnak alá, melyekről az elnököt tájékoztatni kötelesek.
  • 92. A banki utalványozásra az elnök önállóan, az alelnök egy elnökségi tag (ügyvivő) aláírásával együtt jogosult. Az utóbbiak személyét NYOK Pénz és Értékkezelési Szabályzata tartalmazza.


XIV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


  • 93. A NYOK működésére az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló (Ectv.) törvények rendelkezései az irányadók.
  • 94. A jogszabályokban kötelezően nem rendezett, és az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az OKT által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmaz előírásokat.
  • 95. A NYOK alapszabályát az OKT 1991. november 14-én fogadta el, módosította 1998. május 27-én, 2003. november 26-án, 2005. június 15-én, 2011. január 26-án, 2012. február 22-én és – alapvetően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek való megfelelést szolgálva – 2016. október 20. napján.
  • 96. Az Alapszabály módosítása az elfogadásával lép hatályba. Hitelesítő záradék Igazolom – a 2011. évi CLXXXI. tv. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel –, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály módosítások hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályban a módosítások vastagon szedett dőlt betűvel, aláhúzással kerültek jelölésre.


Budapest, 2016. október 20. napján

Földényi György

elnök