Mobirise Website Builder

SZERVEZETI és MŰKÖDÉSI

szabályzat



I. A TAGSÁGI JOGVISZONY


A NYOK Alapszabályának (a továbbiakban: ASZ) IV. 1.alpontja szerinti belépési nyilatkozatot a leendő tagszervezet vezetője juttatja el írásban az Országos Képviseleti Tanács elnökéhez.


1. A belépési nyilatkozat tartalmazza:

• a belépni szándékozó a belépéssel kötelezettséget vállal, hogy a képviselet céljaival egyetért, munkájában tevékenyen részt vesz,

• a felvételét kérő szervezet nevét, és elérhetőségeit (Cím, levelezési cím, telefon, fax stb.) a képviselő (küldött) személy nevét, lakcímét és elérhetőségeit.

• Csatoltan az alapszabályának, és a bejegyzésről szóló végzés másolatát.

• A szervezet hivatalos képviselőjének aláírását


2. A tagfelvételi eljárást a Jogi és Etikai Bizottság folytatja le.

Az eljárás keretében: Megvizsgálja, hogy a belépő szervezet alapszabálya és a NYOK ASZ nem ellentétes, a csatlakozáshoz szükséges feltételek megvannak, illetve megteremthetők. Ezután javaslatot tesz az elnökségnek a tagfelvételi kérelem elfogadására, vagy annak elutasítására.


3. A bizottsági javaslat kézhezvételétől számított legkésőbb 2. elnökségi ülésre az elnök köteles a javaslatot napirendre tűzni, és az elnökség megtárgyalni. A tagfelvételről, vagy annak elutasításáról a következő ülésen az OKT dönt.


4. A felvételt kérő szervezet képviselőit (max 2 fő) meg kell hívni a felvételüket tárgyaló napirendekre.


5. A tagszervezet a NYOK-ból kiléphet, a kilépés a bejelentést kézhezvételétől számított 60 nap után válik hatályossá. EZEN idő alatt a kilépő szervezet és a NYOK köteles egymással anyagilag elszámolni.


6. A tagszervezettet képviselő személy helyettesítéséről akadályoztatása esetén gondoskodhat, ez esetben a helyettesítőt a képviselő jogállása illeti meg. A helyettesítő személy nevét és telefonszámát a tagszervezet elnöke írásban közli a NYOK irodájával.


7. A tagszervezetekről a NYOK irodája nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak naprakészen tartalmaznia kell:

- a tagszervezet nevét.

- a tagsági viszony kezdő időpontját,

- székhelyét, telefonszámát,

- a tagszervezet képviselőjének nevét és elérhetőségeit.

- A tagsági viszony megszünésének időpontját, a megszűnés módját (kilépés, kizárás, stb.)


8. Az ASZ-al ellentétes tevékenységet, annak bizonyítékait az elnökséghez kell benyújtani. Az alapszabállal való ütközés tényét a Jgi és Etikai Bizottság vizsgálja, és javaslatot tesz az elnökség útján az OKT-nak a tagszervezet kizárására.


9. A tagdíjat 03.31-ig kell megfizetni, és ugyanezen határidőig kell benyújtani az esetleges mentesítési kérelmet is. A tagdíj, illetve a mentesítési kérelem beérkezésének hiányában az elnök, a tagszervezetet, az adott év 04.15-ig felszólítja a hiány pótlására. A hiányt a tagszervezetnek legkésőbb 05. 30-ig pótolnia kell. A mentesítési kérelemeket, illetve a nem fizető szervezetek listáját az OKT soros ülésén tárgyalja és dönt a kérelmekről. Amennyiben a szervezet kérelmét elutasítja, arról az érintett szervezetet 8 munkanapon belül tájékoztatja. A tagszervezetnek az értesítés kézhezvételétől számított 60 napon belül a tagdíjat be kell fizetnie, ennek elmúlasztása esetén a nyilvántartásból törölni kell.


II. AZ OKT MŰKÖDÉSÉNEK FONTOSABB KÉRDÉSEI


1. Az OKT üléseit legalább 10 nappal korábban, elktronikusan megküldött, meghívóval az elnök (akadályoztatása esetén a társelnök) hívja össze.


2. A meghívó tartalmazza: az ülés helyét, idejét és a napirendet. Amennyiben az előterjesztés az OKT döntését igényli a döntési javaslatot és annak háttéranyagát.


3. A rendkívüli OKT ülés összehívását írásban az elnökségnél kell kezdeményezni.


4. A tagszervezetek képviselői, valamint az elnökség tagjai szavazati, az állandó bizottságok elnökei és/vagy titkárai tanácskozási joggal vesznek részt a tanácsülés munkájában.


5. Az elnök javaslatot tesz a levezető elnök, a jegyzőkönyv vezető és két hitelesítő személyére, továbbá a napirendre.


6. Az előzetesen meghírdetett napirenden túl a tagszervezet képviselői szóben javaslatot tehetnek más napirendi pontokra is.


7. Az előterjesztéshez a tagszervezetek képviselői és a meghívottak kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az elnök, az illetékes tisztégviselők, illetve az előterjesztők válaszolnak.


8. Az elnök a tanácsülés egyetértésével maximálhatja a hozzászólások időtartamát.


9. Az OKT ülésen a napirendek előterjesztői az elnökség tagjai és a bizottságok elnökei, kivételes esetben külső szakértők is lehetnek. A szóbeli előterjesztések esetében is megfogalmazható határozati javaslat, ez esetben azt a meghívóhoz csatolni kell. Az írásbeli előterjesztések ha szükséges tartalmazzák a határozati javaslatokat is.


10. Az előterjesztések vitája után az előterjesztő, vagy az elnök köteles a vita során felvetett kérdésekre, javaslatokra válaszolni, ha erre adathiány vagy egyéb akadályoztatás miatt nincs módja, meg kell jelölni a válaszadás idejét.


11. A vita és az összefoglaló alapján a határozat-tervezetet a levezető elnök szavaztatja meg.


12. A vitában először a módosító javaslatokról majd azok elfogadása/elvetése után az előterjesztéshez benyújtott, módosított, vagy eredeti javaslatról kell dönteni.

- A vita lezárásáról a levezető elnök,

- a felmerülő kérdések eldöntéséről és

- a képviselet állásfoglalásáról (határozathozatalról) az OKT dönt.


13. Az OKT határozatairól, állásfoglalásairó, összeállítást kell készíteni (Határozatok Tára!) és azt kérésre, betekintés céljából a tagszervezetek rendelkezésére kell bocsátani.


14. A tanácsülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni szükséges

- a közgyűlés határozatképességét,

- a napirenden előterjesztett határozatoknál a szavazatok számát (mennyien fogadták el, hányan utasították el és mennyien tartózkodtak, egyéb határozatoknál csak a döntés eredményét),

- a kérdéseket feltevők, és a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét.

- a hozott határozatokat.


15. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell

- a meghívót,

- a jelenléti ívet,

- az írásbeli előterjesztéseket,

- az írásban leadott hozzászólásokat.


16. A jegyzőkönyvet 14 napon belül kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá.


17. Az OKT határozatait (állásfoglalásait) a jegyzőkönyvben kell megfogalmazni, sorszámmal ellátni és a tagszervezetekkel, – 30 napon belül, elektronikus úton – ismertetni szükséges.


III. AZ ELNÖKSÉG HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSE


1. Az elnökség az Országos Képviselet általános hatáskörű operatív szerve, amely az OKT két ülése között látja el a képviselet feladatait. Az elnökség hatáskörébe tartozik minden olyan kérdés, amelyet törvény vagy az alapszabály nem utal az OKT kizárólagos hatáskörébe, vagy amelyeket a közgyűlés a hatáskörébe vont.


2. Az elnökség fontosabb feladatai:

- állásfoglalások kidolgozása a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdésekben,

- kapcsolatok tartása a tagszervezetekkel, az állami, önkormányzati, társadalmi szervezetekkel,

- szervezi és koordinálja a folyamatos érdekképviseleti munkát,

- döntéseket hoz az OKT, illetve a tagszervezetek által kitűzött stratégiai célok megvalósítása, illetve a nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében,

- összehangolja az állandó bizottságok munkáját,

- kezdeményezi és megszervezi az Országos Képviselet akcióit és rendezvényeit,

- irányítja, szervezi a Képviselet információs és kultúrális kommunikációs tevékenységét és a nemzetközi kapcsolatokat,

- tájékoztatja az OKT-t az előző OKT ülés óta végzett munkáról

- a tanácsülés elé terjeszti annak döntési hatáskörébe tartozó dokumentumokat.


3. Az elnökség testületileg működik és munkaterv szerint, de évente legalább 8 ülést tart. Az ülést az elnök hívja össze.


4. Az elnökségi ülés összehívására az OKT munkaprogramja alapján kerül sor, attól el lehet térni, de azt az elnök indokolni köteles.


5. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnökség tagjainak tíz százaléka, vagy az Felügyelő Bizottság azt indítványozza. A rendkívüli ülés kezdeményezése írásban az elnöknél történhet. Rendkívüli összehívás esetén írásban indokolni kell a téma fontosságát, és időponti javaslattal kell élni.


6. Az elnökség ülésére meg kell hívni:

- az elnökség tagjait,

- az Felügyelő Bizottság elnökét és titkárát,

- az állandó bizottságok elnökeit,

- a napirendek előterjesztőit, felvételi kérelem esetén a felvenni kívánt szervezet képviselőjét

- a jegyzőkönyv vezetésével megbízott ügyviteli munkatársat, valamint akinek a meghívását az elnök fontosnak tartja.


7. Az elnökségi ülésen a napirendi javaslatokat

- az elnökség tagjai,

- Felügyelő Bizottság elnöke

- az állandó bizottsági elnökök,

jogosultak előterjeszteni.


8. Az elnökség ülésein – tanácskozási joggal – a képviselet bármely tagszervezete résztvehet.


9. Az elnök minden elnökségi ülésen köteles beszámolni az előző elnökségi ülés óta végzett munkáról, és a hozott határozatok végrehajtásáról.


10. Az elnökség határozatképességéhez tagjai több mint felének jelenléte szükséges.


11. Az elnökségi ülést az elnök, vagy a társelnök vezeti, együttes távollétükben, vagy akadályoztatásuk esetén az elnök által kijelölt elnökségi tag elnököl.


12. Az elnök az ülés megnyitása után

- megállapítja az összehívás szabályosságát, a határozatképességet,

- javaslatot tesz a napirend elfogadására, a jegyzőkönyvvezetőre és a hitelesítőre.


13. Az elnökség határozatait nyilt szavazással, egyszerű szótöbbséggel és az általa meghatározott esetekben titkos szavazással hozza.


14. Az elnökségi ülésen hozott határozatokat a levezető elnök írja és a jegyzőkönyv vezető írja alá, azokat a rendelkezések szerinti körben kell közzétenni. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A tanácsülés jegyzőkönyvére megállapított szabályok értelemszerűen alkalmazhatók az elnökségi ülésre készített jegyzőkönyvre is. Az elnökségi ülésen készített jegyzőkönyvet egy hitelesítő írja alá.


15. Az elnökség tekintetében, ha valamilyen kérdés nem kerül szabályozásra, értelemszerűen a tanácsülésre megállapított szabályok az irányadók.


IV. A KÉPVISELET VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐINEK FELADATAI


1. A választott tisztségviselők köre:

- az elnök

- a társelnök

- az ügyvivők

- az állandó bizottságok elnökei

- az Felügyelő Bizottság elnöke és tagjai


2. Az elnök feladatköre

- Mint az Országos Képviselet vezetője, az alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat alapján biztosítja a Képviselet működésének feltételeit, szervezi és irányítja annak munkáját.

- Az Országos Képviselet levelezésében egyszemélyben ír alá. Az átutalásokat ill. kifizetéseket a társelnökkel és vagy a gazdasági bizottság elnökével együtt jegyzi.

- Összehívja az OKT és vezeti az Elnökség üléseit, gondoskodik a megtartásukhoz szükséges feltételekről, az elnökségi üléseken az elnöki funkciót látja el.

- Javaslatot tesz az Elnökségnek az egyes sajátos feladatok megoldása végett létrehozandó ideiglenes (eseti) bizottság vezetőjére és tagjaira.

- Biztosítja a NYOK a jogszabályoknak megfelelő és alapszabályszerű működését, felügyeli a munkaprogramok elkészítését és végrehajtását, a vezető testületek állásfoglalásainak érvényre juttatását.

- Ellátja a Képviselet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat. Felügyeli a Képviselet által folytatott vállalkozói és pályázati tevékenységet. Közvetlen kapcsolatot tart a külügyi bizottság és a jogi és etikai bizottság elnökével.


3. A társelnök feladata:

- Az elnök helyettesítése mellett ellátja a nyugdíjasokat megillető juttatásokkal kapcsolatos koordinációs tevékenységet.

- Irányítja illetve koordinálja a NYOK kommunikációs feladatait.

- Koordinálja a NYOK működéséhez szükséges munkatervek előkészítését.


4. Az Ügyvivők:

A) A nyudíj ügyvivő

- A nyugdíjakkal és nyugdíjszerű ellátásokkal, egyéb a nyugdíjasokat megillető kedvezményekkel kapcsolatos kidolgozói,egyeztetési, és képviseleti tevékenység ellátása.

- Az állandó bizottságok javaslatainak fenti tartalmú koordinálása, a kezdeményezések képviselete a NYOK és más szervek fórumain és a közvélemény előtt

B) Szociális ügyvivő

- Az egészségügyi és szociális ellátásokhoz kapcsolódó intézkedések figyelemmel kísérése, pozitív változások kezdeményezése. A NYOK képviselete más szervek szakterületet érintő fórumain.

- Az egészséget támogató szolgáltatásokhoz, termékekhez való hozzáférés.

- A NYOK képviselete más szervek szakterületet érintő fórumain

C) A közösséghez tartozás kérdéseinek ügyvivője

- Az idősek területi ellátáshoz való jogának figyelemmel kísérése.

- A civilszerveződésekhez tartozás, mint a közösséghez való jog érvényesülése.

- Az aktív és értelmes időskor ügyvivője (képzés, tanulás, munka)

- A fenti témakörben megjelenő kezdeményezések figyelemmel kísérése, ajánlatok megfogalmazása helyi és kormányzati szinten.

- Konkrét rendezvények, rendezvénysorozatok kidolgozása, koordinálása.

- A tagszervezetek ezírányú munkájának segítése.

D) A mozgalmi tevékenység ügyvivője

- A NYOK és más idősügyi képviseletek akcióinak koordinálása, az egyes rendezvények szervezése,

- A NYOK szervezeti élete és akciói végrahajtásának megszervezése, ill. koordinálása

E) Az aktív és értelmes időskor ügyvivője ( képzés és tanulás)

- A fenti témakörben megjelenő kezdeményezések figyelemmel kísérése, ajánlatok és konkrét rendezvények, rendezvény sorozatok kidolgozása, koordinálása. A tagszervezetek ezírányú munkájának segítése.

F) Az idősek megítélése a társadalomban ( PR ügyvivő)

- Az idős és idősödő állampolgárokról alkotott kép össztársadalmi szintű javítása, az ilyen irányú PR tevékenység szervezése irányítása.


V. AZ ÁLLANDÓ ÉS ESETI BIZOTTSÁGOK HATÁSKÖRE ÉS MŰKÖDÉSE


A/ ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGOK


1. Az állandó bizottságok alapvető feladata a nyugdíjasok helyzetének és egy-egy részterületének figyelemmel kísérése. A felvetődő kérdések és feladatok szakszerű megoldásának kimunkálása.


2. A bizottságok a feladatok megoldására írásban javaslatot, állásfoglalás-tervezetet készítenek, amelyet az elnökség elé terjesztenek.


3. Az állandó bizottságok tevékenységüket egymással szoros összhangban az ügyvivők koordinálása mellett együttműködve végzik.


4. A bizottságok üléseinek rendjét, az ülések időpontját, a munkamegosztást, tevékenységük körét, a tagszervezetekkel való kapcsolattartást maguk határozzák meg.


5. Üléseik, a Képviselet tagszervezeteinek képviselői számára nyilvánosak.


6. A bizottságoknak - feladatkörük keretein belül - önálló levelezési joguk van.


7. A külső szervekkel való kapcsolataikról a NYOK elnökét folyamatosan tájékoztatni kötelesek.


8. Az állandó bizottságok feladata és hatásköre


A/ Az Egészségügyi és Szociális Bizottság feladata és hatásköre:

- A nyugdíjasokat érintő a szociális ellátásról szóló jogszabályok által meghatározott támogatási és ellátó rendszerekben, illetve konkrét szociális ügyekben javaslatok készítése; jogszabályok véleményezése.

- A jogérvényesitésben, a jogszabályalkalmazásban tájékozódó vizsgálatok végzése, tapasztalatok feldolgozása és tovbbítása illetékes szervekhez.

- Kapcsolattartás szociális témákban az állami, önkormányzati, civil érdekképviseleti és szakmai szervekkel.

- Javaslat az egészségügyi jogszabályok alkotására, vagy módosítására.

- Kapcsolattartás az egészségpolitikai és szakmai feladatok megoldásában érdekelt szervekkel és szervezetekkel.

- A képviselet ellátása mindazokon a fórumokon, ahol a nyugdíjasokat és időskorúakat érintő egészségügyi kérdéseket tárgyalnak.

- Rendszeresen figyelemmel kísérni az időskorúak egészségügyi helyzetét, állapotát, kezdeményezni a szükséges intézkedéseket az arra illetékes szerveknél.

- A gyógszerellátás, a gyógyszerárak figyelemmel kísérése, az elérhető áron kapható gyógyszerek rendelkezésre állásának elősegítése.


B/ A Gazdasági Bizottság feladata és hatásköre

- A költségvetés és a gazdasági beszámoló előkészítése.

- Félévenként az OKT részére jelentés készítése a pénzgazdálkodásról.

- A gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatok tervezeteinek (Gazdasági ügyrend, számviteli szabályzat, Leltárkészítési Szabályzat, Pénz- és értékkezelési Szabályzat stb.) előkészítése.

- A tagdíjfizetéssel kapcsolatos feladatok elemzése, a tagdíjfizetési kötelezettség alóli felmentések előterjesztése, a tagdíjfizetési mód figyelemmel kísérése, a tagdíjfizetésre kiadott belső szabályzattal kapcsolatos gyakorlat problémáinak feltárása.

- A NYOK vállalkozásaiból eredő bevételek és a magánszemélyek anyagi hozzájárulása felhasználásának figyelemmel kísérése.

- A közhasznúsági jelentés előkészítése.

- A pályázatok költségvetésének elkszítése és az elszámolása a Pályzati Koordinációs ad-hoc bizottsággal együttműködve.


C/ A Jogi és Etikai Bizottság feladata és hatásköre

- hatásköre a NYOK delegált, és választott tisztségviselőire illetve tagszervezeteinek alapszabály szerinti tevékenységére terjed ki.

- A Bizottság alapvető feladata, hogy az OKT vagy az Elnökség felkérésére az etikai vizsgálatot folytassa le és javaslatait terjessze az Elnökség, illetve a tanácsülés elé


Az etikai munkára vonatkozó részletes szabályokat, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeket, az eljárás részletes szabályait az Etikai Kódex tartalmazza.


- Az OKT határozata alapján az Alapszabály, a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításának, előkészítése, korszerűsítése.

- A NYOK jogszabály és alapszabályszerű működésének figyelemmel kísérése, az ezektől eltérő működés jelzése, illetve a szükséges eljárás kezdeményezése az Elnökség felé.

- Az idősekre vonatkozó jogszabályok véleményezése, az előkészítésében való részvétel, a NYOK álláspont formába öntése.

- A tagszervezetek felvételének előkészítése, és a felvételi eljárás lefolytatása.

- A NYOK belső szabályzatainak, ajánlásainak koordinációja, az elnökségi tagok és a bizottságok munkájának segítése.


D/ A Közgazdasági Bizottság feladata és hatásköre

- A nyugdíjasok és időskorúak helyzetének ás EU csatlakozásás hatásainak vizsgálata.

- Az adó és infláció változásának hatásvizsgálata a nyugdíjasok tekintetében.

- Javaslat az időskorúal és nyugdíjasok helyzetét meghatározó belső információ és adatgyűjtés módszereinek kidolgozására.

- A Nemzeti Fejlesztési Terv feladatainak NYOK-on belüli összefogása és a Civil Alapprogrammal kapcsolatos feladatok megvalósításában való közreműködése.

- A nyugdíjasok fogyasztóvédelmi felkészítésének koordinálása

- A nyugdíjas társadalom életszínvonal alakulásának vizsgálata; felmérések készítése ésszervezése.


E/ A Nemzetközi Bizottság feladata és hatásköre

- Kapcsolatfelvétel és tartás országos szintű és nemzetközi civil szervezetekkel, amelyek a nyugdíjasok és idős korúak életével, helyzetével foglalkoznak.

- Bilaterális és multilaterális nemzetközi programok előkészítése és lebonyolítása.

- Nyugdíjasokra és időskorúakra vonatkozó dokumentumok, és összehasonlító adatok gyűjtése, felhasználása a NYOK tevékenységében.


F/ A Programbizottság feladata és hatásköre

- Javaslatot készít az Elnökség és az OKT részére a NYOK középtávú stratégiai és taktikai feladataira (ciklusidőn belül figyelemmel ennek végrehajtására).

- Elkészíti az éves munkaprogram értékelését és minden év januárjában jóváhagyásra előterjeszti a NYOK éves munkaprogramját és az Elnökség éves munkatervét.

- Feladata a NYOK munkájával kapcsolatos állásfoglalások megfogalmazása a tagszervezetek javaslatainak szintetizálása útján.

- Állandó kapcsolatot tart a többi bizottsággal, a bizottsági éves munkatervek és a NYOK éves munkaprogramjának figyelemmel kísérése céljából.


H/ A Szervezési és Akcióbizottság feladata és hatásköre

- A NYOK szervezetének és munkamódszerének fejlesztése, korszerűsítése, az új feladatokhoz igazítása.

- A megyi szervezetek létrejöttének szervezése, segítése, tevékenységük figyelemmel kísérése.

- A tagszervezetekkel való kapcsolattartás, a közös érdekvédelem megszervezése.

- A nyugdíjas érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés szervezése.

- Érdekvédelmi akciók szervezése.


I/ A Tájékoztatási és Média Bizottság feladata és hatásköre

- A NYOK munkájáról az információ gyors és pontos megjelentetése.

- A NYOK honlapjának gondozása.

- Az OKT és az Elnökség üléséről tájékoztatás rendszeres elkészítése és kiadása.

- A tagszervezetekkel információcsere szervezése.

- Kapcsolattartás a tömegtájékoztatási szervekkel – Sajtótájékoztatók szervezése és megtartása.

- A NYOK kiadványainak szerkesztése és megjelentetése.


J/ A Nyugdíj Bizottság feladata és hatásköre

- Nyugdíjbiztosítási ügyekben javaslatok készítése, ezzel kapcsolatos jogszabályok véleményezése, törvénymódosítások kezdeményezése.

- A nyugdíjak alakulásának figyelemmel kísérése, különös tekintettel a nyugdíjemelés módszerére.

- A nyugdíjak, az átlagkeresetek vizsgálata, alakulásának hatása a nyugdíjasok helyzetére.

- Az egyes nyugdíjas rétegek helyzetének vizsgálata,

- A nyugdíjreform továbbfejlesztésének munkálataiban való részvétel.

- Nyugdíjbiztosítási ügyekben kapcsolattartás az illetékes minisztériumokkal és a nyugdíj ill. járulékfolyósító szervekkel.

- A nyugdíjbiztosítási témák tárgyalásának kezdeményezése, ezzel kapcsolatos előterjesztések elkészítése, az idősekkel foglalkozó fórumokon.


9. Az állandó bizottság létszáma 3 főnél kevesebb nem lehet.


10. Az állandó bizottság elnökének feladata:

a/ a bizottság munkájának megszervezése,

b/ az OKT és az elnökség által a bizottság feladatkörébe utalt feladatok határidőre történő megoldása,szakterületén a NYOK képviseletének ellátása,

c/ a bizottság munkájának irányítása, tevékenységének szervezése, a bizottság tagjainak tájékoztatása

e/ részt vesz az OKT és az Elnökség ülésein, segíti a többi bizottság munkáját és a tagszervezetek tevékenységét,

f/ az Elnökség döntése alapján, illetve felkérésre beszámol a bizottság munkájáról az OKT-nak.


11. A bizottság ügyviteli tennivalóit (pl. leírás, sokszorosítás, stb.) a Titkárság látja el.


ESETI BIZOTTSÁGOK


Az ideiglenes (eseti) bizottságokat egy-egy részfeladat megoldására az Elnökség hozza létre. Vezetőjét - az elnök javaslatára - az Elnökség bízza meg és számoltatja be.


VI. NYOK IRODA MŰKÖDÉSI RENDJE


1. A NYOK adminisztrációs ügyviteli szervezete az iroda.


2. Létszámát és a munkaköröket az elnök az elnökséggel egyetértésben határozza meg.


3. A munkakörökben a feladatok munkaviszony, megbízási és vállalkozási szerződés keretében egyaránt elláthatók.


4. Az alapszabályban meghatározott feladatokon túlmenően az alábbi feladatokat látja el:

- a NYOK anyag- és eszközbeszerzése,

- a rendelkezésre álló technikai eszközök biztonságos és gazdaságos működtetése,

- a Képviselet pénzintézeti számlájának és házipénztárának kezelése, a költségelszámolások és pénzügyi beszámolók előkészítése,

- a társadalombiztosítási, adózási, adatszolgáltatási kötelezettségeinek határidőben történő pontos teljesítése,

- a költségvetéssel és gazdálkodással kapcsolatos tervezetek előkészítése, valamint

- a mérlegbeszámoló és egyéb (pl. pályázati elszámolások) jelentések elkészítése a Gazdasági Bizottsággal együttműködve.


VII. A KÉPVISELET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA


A NYOK a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről szóló jogszabályok által meghatározott keretek között gazdálkodik, gazdálkodása során nyereséget nem képez. Az éves bevételek költségfelhasználásán felüli részét – az OKT döntése szerint – a következő évi feladatok megvalósítására fordíthatja.


VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


1. A jogszabályokban meghatározott egyéb szabályzatok elkészítése (pl. gazdálkodási, pénzkezelési, stb. szabályzatok elkészítése, módosítása az illetékes bizottságok feladata.


2. Az Országos Képviseleti Tanács a fenti szövegű Szervezeti és Működési Szabályzatot 2012. Október 3 . napján elfogadta.